Ma 2017. április 29.,
szombat
,
Péter
napja van.
Holnap
Katalin, Kitti napja lesz.


Diéta magas koleszterinszint esetén

tükörtojás szalonnaA koleszterin szteránvázas (zsírnemű) vegyület, amely létfontosságú a sejtfalak felépítéséhez, nagy mennyiségben van jelen az agyban és az idegrendszer többi részében, hormonok alkotóeleme és a máj is felhasználja az epesavak képzéséhez. Az egyedfejlődés korai szakaszában (magzati, kisded, kisgyermek korban) a fenti szervek kialakulásakor és gyors fejlődésekor van szükség a testtömeghez mérten a legtöbb koleszterinre. Felnőtt korban már jóval kisebb mennyiségben szükséges. Koleszterint nemcsak a táplálékkal veszünk fel, a szervezetben is képződik más tápanyagokból. Szervezeten belül koleszterint a máj termeli, bár erre szükség esetén minden sejtmaggal rendelkező sejtünk képes.

A májból a koleszterint az LDL (low-density lipoprotein) nevű fehérje szállítja a sejtekhez, ahol felhasználódik. Ha túl sok koleszterin (magas koleszterinszint) kering a véráramban, LDL-hez (low-density lipoprotein) kötve, ami már nem tud felhasználódni, akkor az lerakódik az erek falára, ide még ásványi anyagok is tapadnak, csökken az erek rugalmassága és érszűkület alakul ki. Az érelmeszesedés, érszűkület bármikor okozhat hirtelen trombózist, tüdőembóliát, agyvérzést, szívizominfarktust. Mindezek megakadályozására létezik védő faktor is, amit a molekulaszerkezete alapján neveztek el, high-density lipoproteinnek vagyis HDL-nek.

Magas koleszterin szint esetén a diéta az elsődleges kezelési mód, minden esetben meg kell, hogy előzze a gyógyszeres kezelést. Egyes egyéneknél a koleszterinszint kevéssé reagál a diétára, és az ezért felelős faktor genetikailag öröklődik. Mielőtt a család több tagjának magas koleszterinszintje esetén kimondanánk a genetikai hajlamot, a diétával kell megpróbálkozni. Érdemes az egész családnak együtt diétázni, hiszen a táplálkozási szokásokat is a családból hozzuk. Az emberek többségénél a táplálkozási, ételkészítési szokások és a mozgásszegény életmód vezetnek magas koleszterinszinthez.

A diéta legfontosabb mondata következik: Koleszterin csak állati eredetű élelmiszerben található. Tehát csak állati eredetű élelmiszerek fogyasztását kell mérsékelni. Növényekben is találhatók különféle szterinek, de ezek nem károsak az egészségre, sőt a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolják. Tehát növényi élelmiszereket minden mennyiségben fogyaszthat.

A növényi élelmiszerekből érdemes úgy válogatni, hogy minél több rostot tartalmazzon az étrend. A magas rosttartalom segíti a belek ürülését, e mellett a táplálékkal felvett koleszterin egy részét még a bélben megköti, így az nem szívódik fel, hanem a széklettel távozik. Fenti kedvező hatásuk miatt növelni kell a zöldségek, főzelékek, gyümölcsök, és a teljes kiőrlésű lisztből készült vagy korpával dúsított termékek fogyasztását. Naponta legalább háromszor egyen zöldséget, egyszer-kétszer gyümölcsöt. Kenyerek közül is a teljes őrlésű lisztből készültet válassza, vagy korpás kenyeret, vagy rozskenyeret, vagy magvas kenyeret. Kevés rostot tartalmazó étrend esetén zabkorpával vagy étkezési búzakorpával növelhetjük a táplálék rosttartalmát. Finomított fehér liszt helyett sűrítésre, panírozásra vagy az ételkészítés bármely területén használjunk teljes őrlésű lisztet, barnarizst, zabpelyhet. A korpát joghurttal, kefirrel, müzlivel, gyümölcspürével, rakott ételekkel lehet fogyasztani és ne felejtsünk el bőségesen vizet, ásványvizet inni hozzá.

Koleszterin legnagyobb mennyiségben található velőben, májban, egyéb belsőségben, tojássárgában, vajban, tejszínben, baromfi bőrében (csirke, kacsa, liba, pulyka), sertés bőrében, szalonnában. Ezek fogyasztását kerülni kell. A diéta során 200 mg vagy kevesebb koleszterin bevitelre törekszünk naponta.

A tojássárga nagy mennyiségű koleszterint tartalmaz, ezért tojás önálló ételként nem fogyasztható. Rántotta, tükörtojás, omlett, lágytojás stb. kerülendő. Ha ételkészítéshez szükség van tojásra, például 4-6 adaghoz kell 1 db tojás (pl. vagdalt, töltött, rakott ételek), az megengedett. Száraztészták közül érdemes a tojás nélkül készülőt választani. Esetenként további megszorításra van szükség, ilyenkor ételkészítéshez is csak a tojásfehérje használható fel.

Nagyon kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet a telített zsírsavak bevitelének csökkentése. Telített zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmaznak az állati zsiradékok: szalonna, tepertő, füstölt, pácolt húskészítmények (kolbász, házi sonka, szalámik, disznósajt, hurkafélék, löncshús, stb.), valamint a magas zsírtartalmú húsrészek, pl. oldalas. A zsíros húsok és egyéb fent említett élelmiszerek kerülése révén nemcsak a telített zsírsavbevitelt, de az étrend energiatartalmát is csökkenteni tudjuk. Ez főleg túlsúllyal rendelkező egyének esetében fontos, így a fogyókúrát is kedvezően befolyásolhatjuk. Állati eredetű élelmiszerek közül a zsírszegény húsokat tudom leginkább fogyasztásra ajánlani. Ezek csirke- és pulykamell, egyéb csirke- és pulykahús kizárólag bőr nélkül, borjúhús, nyúlhús, vad húsok, sovány marha (bélszín, hátszín, dió), sovány sertés (karaj, comb is, ha a látható zsiradékot eltávolítjuk). Minden húsrészről a látható zsiradékot, bőrt, bőrkét el kell távolítani még ételkészítés előtt, ugyanis azok nagy mennyiségben tartalmaznak koleszterint, ami kifő vagy sül belőle és a szaftban, főzőlében is benne lesz. Húslevest is csak színhúsból készíthet. A húsok készítése szintén zsírszegényen ajánlott. Lehet főzni, párolni, grillezni, alufóliában, sütőzacskóban sütni, sütőpapírban sütni, stb. Ha szükség van az ételkészítéshez zsiradékra, az csak növényi olaj lehet. Választhat napraforgó-, repce-, olíva-, tökmagolajat vagy ezek keverékeit, esetleg más növényi olajat. Sütéshez az olajat csak egyszer használhatja fel, utána ki kell dobnia. Természetesen a sertés és baromfi zsírok, tepertő, tejszín, vaj nem fogyaszthatók. Felvágottakból is soványakat válasszunk, pl. gépsonka, csirkemell sonka, pulykamell sonka, egyéb sonkafelvágottak, karaj, zala, párizsi félék, virsli, stb. amelyeknél a zsírtartalom nem haladja meg a 20%-ot. A felvágottak összetételét érdemes elolvasni, mert gyakran megesik, hogy még baromfi felvágott is tartalmaz sertés szalonnát, zsírt, vagy bőrkét. Reggelire vagy vacsorára is ehet pl. főtt vagy sült húst a felvágott helyett.

Kedvezően hat a koleszterinszintre a telítetlen zsírsav fogyasztás. Telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen telítetlen (n-9) és többszörösen telítetlen (n-6), (n-3) zsírsavak.

A növényi olajok vegyesen tartalmaznak telített és telítetlen zsírsavakat is. Attól függően mit tartalmaznak jelentős mennyiségben, különböző kedvező hatást fejtenek ki a szervezetben. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az olajok magas energiatartalmúak, ezért csak mértékkel használhatók az ételkészítés során (főleg túlsúllyal rendelkező egyének esetében)

Egyszeresen telítetlen zsírsav legfontosabb képviselője az olajsav, ami olívaolajban található jelentős mennyiségben. Az ételkészítéshez olívaolaj használható.

Többszörösen telítetlen zsírsavak fő képviselői a linolsav, eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA). Linolsav nagy mennyiségben van a napraforgóolajban és egyéb folyékony növényi olajokban (repce, tökmag, lenmagolaj). A margarinok növényi olajokból készülnek. Az olajnál kevesebb linolsavat tartalmaznak, de a sertészsírnál illetve vajnál így is kedvezőbb hatásúak.

Az EPA és DHA az ún. omega3 zsírsavak jeles képviselői, amik tengeri (főleg hidegtengeri) halakban fordulnak elő leginkább (makréla, lazac). Édesvízi halak közül a busának kedvező a zsírsavösszetétele. A halolajok nem csökkentik közvetlenül a koleszterinszintet, de HDL-koleszterin (védő koleszterin) emelkedést váltanak ki, valamint csökkentik a triglicerid szintet és gátolják a trombociták kicsapódását, ami miatt csökken a trombózis veszélye. Ehhez hetente két alkalommal szükséges halételt fogyasztani, esetleg három alkalommal. Ha ennél gyakrabban fogyaszt halhúst a kedvező hatás nem emelkedik tovább. Főleg friss vagy fagyasztott halból készült ételek javasoltak, olajos halkonzervek, halpépnek feldolgozott halhús nem felelnek meg a célnak.

Tej és tejtermékek közül a zsírszegények férnek bele a diétába, például 1,5 % zsírtartalmú tej, kefir, joghurt, csökkentett zsírtartalmú tejföl, sovány túró, 30 %-nál alacsonyabb zsírtartalmú kemény sajtok. A félkemény és lágy sajtok, ömlesztettek, sajtkrémek magasabb zsírtartalmúak, gyakran tejszínt, vajat tartalmaznak, ezért kerülendők.

Fontos a testtömeg csökkentése az ideális BMI értékig. Ha van némi túlsúlya, akkor a cukor és cukorral készülő ételek, italok fogyasztása nem előnyös, tehát édességeket, és a cukor tartalmú üdítőket, gyümölcsleveket mellőzze.

Igyon naponta 2-2,5 liter vizet. Tiszta víz vagy ásványvíz formájában.

Nagyon jól segíti a koleszterin hasznosulását, ezáltal a vér koleszterinszintjének csökkenését a rendszeres testmozgás. Ehhez heti 3-4 alkalommal kell sportolni, minimum fél órán át.

Ha mindent jól csinálunk, akkor sem jelentkezik azonnal az eredmény, tehát a diéta és sport megkezdése után 1-2 héttel még nem tapasztalható javulás. Az eredmény vérvétellel ellenőrizhető, de legalább 2-3 hónapra van szükség a laboratóriumi paraméterek javulásához.

www.dietetikamindenkinek.hu - vissza a főoldalra

Elérhetőség Oldaltérkép Partnerek Hirdetés Webmaster ©Copyright RSS

Dietetika mindenkinek
© dietetikamindenkinek.hu 2007-2017

Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS! Add a Startlaphoz Bookmark and Share