Veszélyesek-e a génmódosított élelmiszerek?

Már tíz éve termesztenek génmódosított növényeket. Ezek élelmiszerként való fogyasztása megossza a közvéleményt, tudósok körében is heves vitákat vált ki. Vajon valóban veszélyt jelentenek egészségünkre vagy csak az ismeretlen technológiától félünk?

A génmódosítás lényege

Az élőlények sejtjeiben DNS nevű örökítő anyagot találunk, melynek bonyolult a szerkezetét sikerült a tudósoknak feltérképezniük. A DNS lánc bizonyos hosszúságú szakaszai a gének, amelyek az élőlény különböző tulajdonságait határozzák meg.

Génmódosítás során az adott élőlénybe (befogadó élőlény) egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják és késztetik működésre. Az így létrejött élőlényt nevezzük génmódosított szervezetnek (GM, GMO). A növénynemesítés során ily módon nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok, vírusok génjeit is.

A növények hagyományosan alkalmazott nemesítése során is a géneket manipulálják, hiszen cél hogy a kedvező tulajdonságot egyik növényből a másikba átvigyék. Ezt csak több lépésben, többszöri próbálkozással lehet megvalósítani mivel több tízezer gén kombinálódik szabadon. Géntechnológiával több lépcsőfok átugorható, célzottan lehet a kívánt tulajdonságú gént a befogadó növénybe juttatni.

Ahhoz, hogy a kívánt gén beépülését ki tudják mutatni, gyakran baktériumokat, vagy vírusokat tartalmazó jelzőgéneket is beépítenek a növényekbe.

Néhány példa génmódosításra

Növénytermesztés szempontjából a legtöbb gondot a kártevők és az éghajlat jelenti. A génmódosítások ezért arra irányulnak, hogy a haszonnövények ellenállók legyenek ezekkel szemben.

Előállítottak olyan kukorica fajtákat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. A Bacyllus Thuringiensys (Bt) nevű talajlakó baktérium génjét építik be, ennek hatására a kukorica is olyan méreg-előanyagokat termel, mint a baktérium. Ha a moly lárvái elfogyasztják, bélrendszerükben halálos méreggé alakul át.

A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve Kolorádó bogár (krumpli bogár) rezisztencia alakítható ki.

A génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi. A gazdálkodók számára ez nagyban leegyszerűsíti az olajrepce termesztést.

Kutatók már dolgoznak a szárazságtűrő búza létrehozásán, ami leginkább az éhínséggel sújtott fejlődő országok élelmiszerellátottságát javíthatná jelentősen, bár a globális felmelegedés miatt Magyarországon sem lenne hátrányos.

Milyen célja lehet a génmódosításnak?

A fejlődő országok többsége élelmiszerhiánnyal, éhínséggel küzd. A mai termőterületek hagyományos termesztési módszerekkel nem tudják kielégíteni az élelmiszerkeresletet. Ehhez társul még, hogy a világ lakossága évről évre kb. 1,5 %-kal nő. Mivel a génmódosított növények termőképessége 10-12 %-kal magasabb, a tudósok nagy reményeket fűznek hozzá, miszerint képes lesz a fejlődő országok szegénységén javítani, megfelelő mennyiségű és magasabb tápértékű élelmiszerek biztosításával.

Jelenleg a legfőbb biotechnológiai haszonnövény a szójabab, a kukorica, a gyapot és az olajrepce.

Milyen kockázatot jelent az ember számára?

A gm növények elsősorban ökológiai szempontból és az ember egészségére nézve jelentenek kockázatot.

Ökológiai kockázatot jelenthet például, ha az olajrepce gyomirtó tűrő génállományát a vadrepcének is átadja. Egyes zöldszervezetek ennek kapcsán beszélnek a szuper gyom kialakulásáról, bár a vadnövények gyomirtó rezisztenciája spontán módon is kialakulhat. A növényvilág kis mértékű átalakulása is kihathat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira is.

A gm-növények egész rovarfajokat pusztíthatnak ki, veszélyeztetve ezzel a táplálékláncot. Ez történt az USA-ban, ahol a Bt módosított kukorica pollenje elpusztítja egy híres észak-amerikai vándorló pillangófaj, a Danaisz lepke hernyóit is.

Az egészségügyi kockázat főleg a kukorica és szója kapcsán váltott ki nagy vitákat. A méreg-előanyag termelő GM kukorica fajok kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják. Tény az is, hogy egyes időjárás viszonyok mellett a kukorica növény méreganyag tartalma a szokásos mennyiség több ezerszerese is lehet.

Szója esetében úgy találták, hogy a génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is. A termesztők körében a pollenérzékenység emelkedett. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

Vizsgálatok, törvények

A génmódosított növények tíz éve alatt folyamatos vizsgálatok folytak és folynak annak megítélésére, hogy ezek jelentenek e veszélyt az emberre. A legtöbb vizsgálat az eddig előállított GM növények biztonságosságát támasztja alá. Vitás esetekben további vizsgálatok szükségesek. Mivel ez a technológia nagyon új, és robbanásszerű fejlődésen megy ma is keresztül, messzemenő következtetéseket csak évtizedek múlva tudunk levonni.

Azok, akik egyszerre elkötelezettjei a géntechnológiának és a biztonságos bevezetésnek, fontosnak tartják, hogy minden termék bevezetését alapos vizsgálatok előzzék meg. A szakemberek megegyenek abban, hogy a GM élelmiszerek jövőjét a fogyasztói társadalom általános vélekedése fogja eldönteni. Elfogadjuk, megvásároljuk ezeket a z élelmiszereket vagy sem.

Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben, amelyek Magyarországra is érvényesek. Kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevő. A jelölést kiterjesztették a fehérjét nem hordozó termékekre (olaj, keményítő, adalékanyag, aroma stb.), azonban nem kötelező jelölni a GM takarmánnyal etetett állat húsát, tejét vagy tojását.

Ki áll mellette és ki ellene?

A legnagyobb mennyiségű GM növényt az Egyesült Államokban termesztik, és ők az elsődleges fogyasztói is. Legnagyobb vetésterületek az USA után Argentínában, Brazíliában, Kanadában, Indiában és Kínában találhatók. E két ázsiai országban további jelentős fejlődés várható.

Európa megosztott a GM élelmiszerek megítélésében Finnország, Hollandia és Spanyolország pozitívan áll engedélyezésükhöz. Albánia, Románia, Grúzia és Ukrajna hallgatólagosan vagy nyilvánosan megengedte a géntechnológiai kutatásokat.

Az ellentábort Ausztria, Dánia, Görögország, Norvégia, Luxemburg, Csehország és Magyarország képviseli. Magyarországon egyelőre egyetlen fajta termesztését sem engedélyezik, amíg egy adott fajtáról be nem bizonyosodik, hogy nincs káros hatása az egészségre és a pannon medence ökológiai egyensúlyát sem borítja fel. Minél tovább őrizzük meg a gm mentességet, annál kedvezőbb lehetőségünk van a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságára.

Van-e hazánkban génmódosított összetevőt tartalmazó élelmiszer?

Zöld szervezetek találtak már a hazai polcokon olyan húskészítményeket, amelyek 3 %-nál nagyobb mennyiségben tartalmaztak génmódosított összetevőt. A Greenpeace felmérései szerint a termékek zömén nem olvasható a génmódosított összetevőt tartalmaz felirat, pedig szerintük a feldolgozott húskészítmények 60 %-a tartalmaz ilyet. Leggyakrabban a töltelékes húsáruk, kekszek, ostyák, csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM összetevőre.